Súlytalanság

Léptem oly súlytalan
ezen a földön,
pedig minduntalan,
minden rögbe beledöngölöm,
magam után
nyomot mégsem hagyok.
Az ébrenlét utál,
csak a szívdobbanások nagyok,
álmomban hangom újra mutál,
míg lidérceim sikolyába fagyok.
 

Elmarad a régi, éji megváltás,
hol a bensőben izzó parázslat
aléló szenvedélye égi áldás,
nem fúl pillanatba a varázslat.

A szárnyatlan lebegés,
mikor a világ kitárul,
hol a torok nem hebeg és
görcsösen összezárul.

Reims, 2010. május 30.

 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.